Nem sokan ússzák meg ebben a gyötrelmesen hosszúra nyúlt idei télben a megfázást. A legjobb persze az lenne, ha nem kellene betegen dolgoznunk, de sajnos mindannyian tudjuk, hogy ez nem minden esetben megoldható. Amennyiben muszáj bemennünk az irodába akkor is, ha éppen a meghűléssel küszködünk, próbáljunk figyelni egyrészt arra, hogy melegen, de munkába illően öltözzünk, másrészt legyünk tekintettel kollegáinkra, és tegyük meg a lehető legtöbbet, hogy ne kapják el tőlünk a betegséget. Ha külföldi partnerekkel kell találkoznunk, a betegséggel járó szokások közti kulturális különbségeket is érdemes figyelembe vennünk, ugyanis a tüsszögésre nem mindenhol ugyanúgy reagálnak, míg a krákogás, szipogás, orrfújás is van, ahol jobban, míg máshol kevésbé elfogadott.
Ha meg vagyunk fázva, értelemszerűen (pláne) kerülendők a rövid, kivágott, lenge, vékony ruhadarabok. Persze nem azt javasoljuk, hogy macinaciban és polárpulóverben üljenek a náthás munkatársak a gép előtt, de van átmenet: hosszú, vastagabb anyagból készült nadrágot, alá akár plusz rétegként harisnyát célszerű viselni. Válasszunk melegebb anyagú, magasan záródó pulóvert, legjobb esetben garbót. A sálak korszakát éljük; így jöhetnek a sokszorosan körbetekert, nagy, színes kendők és sálak a nyakra. A csizmákat sem kell egyelőre a szekrény mélyére süllyesztenünk, nyugodtan hordhatjuk még a téli lábbeliket. Mindenképpen olyan cipőt válasszunk viszont, amelynek vastagabb a talpa, hogy alulról se fázzunk meg jobban. A szabadban pedig viseljünk fülünket is védő sapkát!
Kellemes és hasznos egyben, ha a munkahelyen folyamatosan van előttünk forró tea. Tegyünk meg mindent a mielőbbi gyógyulás érdekében, ízesítsük citrommal, mézzel, gyömbérrel, akár fahéjjal és szerecsendióval is a zöld-, kamilla-, hársfa-, csipkebogyó-, vagy egyéb gyógyteánkat.
A tea mellett hordjunk magunkkal elegendő mennyiségű zsebkendőt is, a tízdarabos csomagolású a legízlésesebb. A már használt papírzsepiktől pedig szabaduljunk meg rögtön, ne gyűjtögessük őket halomra a zsebünkben, pláne ne íróasztalunkon. Tüsszentéskor tartsunk orrunk-szánk elé zsebkendőt ahelyett, hogy csak kezünkkel takarnánk el arcunkat.
Amikor ránk tör a köhögés, lehetőség szerint inkább könyökhajlatunkba köhögjünk, mint tenyerünkbe, így szívesebben fognak velünk kezet a tárgyalópartnereink.
A biztonság kedvéért ajánlatos kis kiszerelésű kézfertőtlenítőt tartanunk asztalunkon, amelyet használjunk is rendszeres időközönként betegségünk alatt.
A sok orrfújástól kipirosodott orrunkat kenjük naponta többször is hidratáló krémmel, hogy elkerüljük a későbbi bőrpírt és –hámlást.
Míg egy tüsszentésre illik hazánkban azt mondani, "Egészségedre!", ha beteg kollegánk egész nap tüsszög, nem kell minden egyes alkalommal reagálnunk. Viszont az amerikaiak körében például gyakran inkább maga a beteg személy kér elnézést társaitól, ha tüsszentett. A japánoknál pedig nem mondanak semmit ilyen esetekben. Egyes országokban a "Köszönöm!" adott nyelvű verzióját mondják a tüsszögő személynek, más kultúrákban a biztonsággal, a szerencsével, az egészséggel kapcsolatos mondattal illik a tüsszentésre reagálni. Érdemes előre tájékozódnunk külföldi partnerünk kulturális szokásairól akár a tüsszentéskultúra kapcsán is, ahogy tanácsos utánajárni annak, mennyire tekintik tabunak, illetve "értik félre" az orrfújást, a szipogást vagy a torokköszörülést.
Törekedjünk azonban arra, hogy tényleg csak a halaszthatatlan feladatokat intézzük el bentről betegen. Amint végeztünk a legfontosabb teendőkkel, igyekezzünk haza és kúráljuk ki magunkat.
Fotók: Pinterest.com
Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!